Xiaolongimnida

A férfi-férfi szexuális kapcsolatokról írt rajongói fikció (fanfic) nem új keletű dolog, már az 1970-es években is születtek ilyen írások, és persze nem csak Ázsiában dívik ez, de szerte a világon, állítólag a Star Trekkel indult a dolog, ahol Kirk/Spock párost alkottak meg a rajongók. Az ilyen fanfic neve angolul slash, ami a / (per) jel neve. A japánoknál is valamikor a 70-es évek végén, 80-as évek elején jelentek meg a sónen ai-mangák, amik fiatal férfiak között szövődött romantikus szerelemről szóltak, a jaoi mangák ezek paródiáiként indultak, aztán önálló műfajjá cseperedtek. A jaoi gyakorlatilag veszi egy népszerű manga vagy tévésorozat szereplőit, illetőleg az 1990-es évekől kezdve a pop- és rocksztárokat és kiemelt karaktereket, sztárokat raknak párba. Vannak eredeti történetek is, amik nem ismert szereplőket vagy sztárokat szerepeltetnek. A történetek a romantikus szerelemtől a pornófilmbe illő szexen át akár a nemi erőszak ábrázolásáról is szólhatnak, a lehetőségek határtalanok. A pop-rocksztárokat karakterként felhasználó slashirodalom nyugaton is létezik, például még a Muse-ról is van ilyen fanficközösség. 

Jaoi mangarajz két fiú szerelméről. Ed Gottschalk, cc-by-sa-3.0

Aki belemerül az ázsiai pop-rock illetve sorozatok világába, elkerülhetetlenül belebotlik a jaoiba is. A slash/jaoi felfedezésekor számomra a legmeglepőbb dolog az volt, hogy ezeket a történeteket nem melegek írják melegeknek, hanem heteroszexuális nők ugyancsak hetero nőknek. Léteznek ugyan meleg jaoi közösségek is, de igen kis számban. Mint ahogy femslash, azaz leszbikus kapcsolatokat ábrázoló irodalom is van, de szintén jóval kisebb számban. 

Miért írnak nők férfiak szerelméről női közönségnek? Ez nem egy egyszerű kérdés, és nem törekszem arra, hogy megválaszoljam, hisz se pszichológus nem vagyok, se szociológus és nem végeztem mélyreható kutatásokat a témában, de megpróbálom összegezni a létező elméleteket.

A legnépszerűbb elméletek egyike természetesen a nők lázongó feminizmusa. Feminista kutatók szerint a slash/jaoi-irodalom azért jött létre, mert a nőknek elegük lett abból, hogy állandóan ők állnak reflektorfényben, mint szexuális tárgy, már az idők kezdete óta. A férfiközpontú társadalomban a nő a szexuális vágy tárgya, a férfiak számára készült pornófilmek túlnyomó többsége a nőt tárggyá degradálja, akinek az a feladata, hogy kielégítse a férfi minden vágyálmát, zokszó nélkül. Még az úgymond "normál" filmekben is, ha szexről van szó, a férfi dominál, a nő behódol, és ha a test mutogatásáról van szó, ott is a nőből mindent megmutatnak, a férfinax maximum a felsőtestét és a fenekét. Az elmélet szerint tehát a jaoi egyfajta visszavágás, legyenek most a férfiak a kiszolgáltatott szextárgyak, mi nők meg élvezkedjünk rajtuk.

Ennek az elméletnek egy finomabb változata szerint a feminizmus közrejátszik ugyan, de nem ilyen nyílt, tudatos formában, a jaoi sokkal inkább a nők tudat alatti szexuális felszabadulásának, a hagyományos, tőlük elvárt szexuális koncepciókból való kitörési vágynak  a megnyilvánulása. Egyesek szerint a jaoit író és olvasó nők így próbálnak meg megszabadulni a rájuk kényszerített testképtől, énképtől, szexualitástól. 

Más elméletek szerint a jaoi egyfajta kompenzáció, a férfiak közötti kapcsolatra vetítik ki a férfi-nő párkapcsolatot.  A jaoi történetek többségében a pár egyik tagja a szeme ("támadni"), a másik az uke ("kapni"), a szeme a magas, erős, kemény legény, az uke általában androgün külsejű, nőies alkatú, gyengébb testfelépítésű, érzékeny lelkű fiú. A szeme a birtokló, aki addig üldözi az ukét, amíg az meg nem adja magát neki fizikailag és érzelmileg is. A jaoi történetek egy része tragédiával végződik, ami egyes kutatók véleménye szerint egyfajta védekező mechanizmus, ami segít a jaoi rajongóknak feldolgozni valós traumákat.

Létezik olyan elmélet is, ami szerint a jaoi egyfajta menekülési útvonal a nőknek a valóság elől, csakúgy mint a romantikus irodalom általában. A jaoi történetekben bár az egyik fél dominánsabb, gyakori, hogy a történet végére a szerepek érzelmileg kiegyenlítődnek, a szereplők segítik egymást, ami egyfajta érzelmi kielégültséget okoz az olvasónak. 

Fontos megjegyezni, hogy ezek nem realisztikus melegábrázolások, ahogy több kutató is felhívta erre a figyelmet. A jaoinak nem célja, hogy "okítsa" a hetero társadalmat a melegekről, hiszen a jaoit olvasó rajongók többsége például a sztárokról szóló írások esetében meg vannak győződve arról, hogy az illető férfiak egyébként tökéletesen heterók, és ahogy egy kritikus rámutatott, valószínűleg megdöbbenének, ha kiderülne az ellenkezője.

Mary Roach a The Curious Coupling of Science and Sex című könyvében egy biológiai adalékot is hozzátesz a jaoihoz: tudományos kutatások vizsgálták, hogy mi az, ami leginkább felizgatja a férfiakat és a nőket. Arra az eredményre jutottak, hogy míg a férfiakat csak bizonyos, az ízlésüknek és szexuális orientációjuknak megfelelő jelenetek hozzák lázba, addig a nőket gyakorlatilag bármilyen szexuális aktus látványa, függetlenül attól, hogy hetero, homo vagy leszbikus filmet nézettek velük. 

Bármi legyen is az oka a jaoi létezésének, tény, hogy mind a japán, mind a koreai, de még a kínai popiparban is jelen van. Igaz, Kínában be van tiltva a jaoi fanfiction, kompletten. A koreai popsztárokat előszeretettel pakolgatják össze OTP-kbe (original true pairing), és aztán "shippelik" őket (a worship - imádni szóból). Van például G-TOP-fanfic (G-Dragon és TOP a Big Bangből), az első amit olvastam, róluk szólt. Egyébként ezeknek a történeteknek a többsége elképesztően jól van megírva, és a legtöbbjükben nem a szex a domináns, hanem a pár között szövődő érzelem, illetve maga a történet.

A jaoi létezése olyannyira nyílt titok, hogy például a népszerű koreai sorozatban, a You're beautiful-ban is megjelenik, amikor a főszereplő Thekjong elmeséli a banda új tagjának, a fiúnak álcázott Minamnak, hogy a megjelenése miatt most új jaoi fanficek fognak róluk születni. 

A You're Beautiful sorozat "fanfic"-jelenete angol felirattal

Persze a sztárok maguk is tisztában vannak a jaoi létezésével, és bizony eléggé úgy tűnik, hogy a gyönyörű arcú, feminin tulajdonságokkal bíró "flower boy" koreai sztárok megjelenése a jaoi hatását mutatja, ami megmagyarázza azt is, miért adják a sztárok a lovat a rajongók képzelgései alá. A flower boy imidzs születéséről egy később posztban írok majd, mert rendkívül izgalmas téma, hogyan és miért változott meg az ideális férfi képe Koreában.

Az egyik legnépszerűbb jaoi párosítás a koreai popiparban Jaejoong és Yunho (aka "YunJae") volt a TVXQ együttesből, akik épp elég anyagot szolgáltattak a rajongóknak a fanficekhez.

A koreai popzenét övező rajongói hisztéria aspektusairól szerintem doktori disszertációt lehetne írni, de minimum háromkötetes vaskos kis tanulmányt. Az egész iparág tele van elképesztő ellentmondásokkal, szinte feloldhatatlan oximoronokkal, amik szó szerint pattanásig feszítik a hangulatot. Mindig azt várom mikor, hol és melyik szerencsétlen sztárral fog elpattanni ez a húr, mert egyszer el fog.

A helyzet ugyanis az, hogy a koreai kultúra sajátságos tabutémáiból kifolyólag a K-pop olyan berendezkedésű, hogy épszerű nyugati embernek igen csak nagy adag nyitottságra és elfogadóképességre van szüksége ahhoz, hogy előítéletek nélkül megérthesse a dolgokat. Az egyik ilyen a férfi előadók feminitásba hajló külseje, a másik pedig a szexet övező önmagában végződő labirintus, vagy akár nevezhetnénk ördögi körnek is.

A szex ugyanis tabu dolog. Az ázsiai kultúrákban a csók, a szex, az intim érintkezés vagy akár az ezekre való utalás is a négy fal közé tartozó dolog - nyilvánosan nem műveljük. Ezért vannak az ázsiai doramákban a nyugati szemnek "vicces" csókjelenetek, amikor a csaj gyakorlatilag összeszorított ajkakkal tűri, hogy a színészpartner rátegye a száját az övére, esetlegesen ne adj isten, még meg is mozdítsa rajta az ajkait. Az ölelés is olyan, ahogy az ember egy fatörzset ölelne át, nem a párját, akibe szerelmes. Ezek hosszú-hosszú századok alatt a kultúrába ivódott dolgok, amiket nem lehet egyszerűen félresöpörni, kiiktatni, elfeljteni. Férfi nem ölelget nőt nyilvánosan. A kezét se igen fogja meg. A férfi-férfi, nő-nő érintkezések, szigorúan baráti alapon, rendben vannak, ezért mutogatják ezeket állandóan. Haverral lehet pacsizni, ölelgetni, hátba veregetni, a nőtől viszont három lépés tisztes távolságban kell lenni a publikum előtt. 

Csakhogy a világ halad előre, a popipar meg kifejezetten nem a szűziességéről híres ágazat, és hát a K-pop nyugati mintákat dolgoz át. Igen ám, de hát tabu a szex! Ottoke - vagyis "most mi legyen?". Ez a felemás szituáció szülte meg a dögös, szexis, és ártatlanul szűzies popsztárokat. Akár a férfiakat, akár a nőket vesszük. 

Vegyük az átlag popsztárt, mondjuk egy pasit. Magas, jóképű, jó táncos, jó énekes. Mindehhez természetesen velejéig úriember, az összes tévéműsorban szerény, aranyos, kedves, cukorfalat, aki elpirul, ha ránéznek. Aztán felmegy a színpadra és ereszd el a hajam - jönnek a szexi csípőmozdulatok, a popórázás, a mellkasmutogatás, az izzadás, az ajkak harapdálása/nyaldosása, éppen hogy csak át nem mennek profi go-go táncosba. Aztán lejönnek a színpadról és félénken magukra kapják a törölközőt és pironkodnak tovább. Mert ezt így illik. 

Xiah Junsu: nappal ártatlan cukipofa, éjjel Ricky Martint is megszégyeníti a csípőmozgása. Meg egyéb sok mindene.

A rajongóknak valamiért állandó jelleggel az a fixa ideájuk, hogy ezek a srácok mind szinglik. Próbáljátok ki, menjetek fel bármelyik K-pop-sztár YouTube-oldalára, és írjátok be kommentbe, hogy "biztos csajozik". Ide a rozdsás bökőt, hogy 2 percen belül 30 kiscsaj fogja matematikai elméleteket megszégyenítő érveléssel bizonyítani az ellenkezőjét (vagy szimplán elküldenek melegebb éghajlatra). A randizás is valamiért tabu ezeknek a sztároknak. Nem pusztán arról van szó, hogy rosszat tesz az imidzsnek, ha valakinek van csaja, a K-popban konkrétan rámehet az illető karrierje, mert a fanatikus libák bizony 1. képesek tényleg otthagyni a rajongótábort, 2. képesek kideríteni a leányzó kilétét és elüldözni/megtépni/kinyírni. Nem véletlen, hogy a K-pop-idolok többsége azt se meri bevallani, hogy randizik, nem hogy azt, hogy párkapcsolatban él. Egy szemléletes példa, amikor Se7enről kiderült, hogy hét éve együtt él a barátnőjével, 100 ezer rajongó iratkozott ki a fanclubjából, gyakorlatilag a nulláról kellett újraépítenie a karrierjét. 

 

Se7en és barátnője, Park Hanbyul színésznő

A rajongók makacsul kitartanak amellett, hogy ezek a srácok életükben nem láttak nőt közelről, de legalábbis nem sokat. Taeyangról például azt sutyorogják, hogy még szűz.

Ez a pali? Kizárt dolog. Mindenesetre jól rájátszik az imidzsre, hisz gyakorlatilag naponta elposztolja Twitteren, hogy kéne már neki egy csaj, és van egy ilyen című száma is, az I Need a Girl. Mindenki minden interjúban elmondja, hogy nincs senkije, és magányos, és ilyen meg olyan lány tetszene neki, dehát nem kellenek senkinek (haha). Aztán persze néhol kiderülnek a randik, a lesifotósok, no meg a szaszengek mindig készen állnak. Se7ent is egy kikerült személyes kép buktatta le, aztán elmesélte, hogy a Bigbanget használta randiálcának, mindenhova elhívta őket, hogy ne úgy tűnjön, hogy a leányzóval kettesben találkoznak.

Vannak persze olyanok is, akik bevallották, például Shindong a Super Juniorból, de ő nem a legnépszerűbb bandatag, szóval neki elnézik.

Shindong és a barátnője 

A lefojtott szexualitás végigkíséri az egész K-popot. Ha megfigyelitek, a K-pop-dívák állandóan a lábukat mutogatják, de mellet például soha - azt nem szabad. A szoknya lehet bármilyen rövid, de a mellkasnak zártnak kell lennie. A rúdtáncosokat megszégyenítő mozdulatok is rendben vannak, amíg néhol cukin mosolyognak és az interjúkon elpirulnak és szégyenlősködnek. Úgy tűnik, a koreaiak lábfetisiszták. Férfiaknak pedig tilos a tévében a mellbimbó mutogatása (köszi a tippet egy bizony kedves Rain-rajongónak ;). 



 Lábat mutogatni szabad.

Rain ügyesen kijátssza a mellbimbó-mutogatási tilalmat.

Az embereket természetesn érdekli a szexualitás. A művészek is szeretnek ilyen irányban kibontakozni, meg hát jól eladható. A koreai kultúra sajátos visszafogott jellege hozta létre ezt a kurtán-furcsa szituációt, hogy a sztároknak szűziesnek és vadnak egyszerre kell lenniük, megadott kereteken belül. Aztán vannak, akik feszegetik a határokat, mint Rain, vagy Xiah, esetlegesen G-Dragon a csöppet sem visszafogott (és emiatt sokszor betiltott) dalszövegeivel, az egyikben például arról énekel, hogy "lehet, hogy kicsi a termetem, de gyors a cipzáram, hadd legyek a G-spotod!". Aztán elmegy egy talkshowba és átalakul kisfiúvá, aki szemérmesen közli, hogy sajnos még mindig szingli. Ühüm. Mi meg itten most jöttünk a falvédőről.

Hamarosan: a K-pop-sorozat következő elemzésében ehhez a témához kapcsolódva az igencsak szájtátós ázsiai fanfictionök világába kalauzollak el majd benneteket, öveket becsatolni, durva menet lesz! 

Közkívánatra ezentúl drámaajánlókat is fogok írni, Drámapercek címmel. Hogy mennyire lesznek ezek gyakoriak, attól függ, milyen sebességgel tudom fogyasztani magam is a sorozatokat.

Elsőként egy cuki vígjátékot ajánlok, ami tutira mindenkinek be fog jönni, még a hibái ellenére is. Mivel a rovat elsősorban azoknak íródik, akik még nem látták a sorozatot, igyekszem nem írni bele spoilert, ha mégis, akkor azt egy jó nagy SPOILER felirat fogja jelölni. 

A mai kivesézendő sorozat a YOU'RE BEAUTIFUL.

A történet:

Ko Minjo ártatlan apácatanoncként egy zárdában él boldogan, szabad idejében imádkozik és meztelen szobrokat pucol a zárda parkjában. Aztán egy nap egy szemüveges fickó térden állva könyörög neki, hogy segítsen a testvérén, Minamon, akit éppen most vettek fel a népszerű A.N.Jell nevű bandába negyedik tagnak, de a srácnak rosszul sikerült a plasztikai műtétje és még egy ideig Amerikában kell maradnia, és ha ez kiderül, fuccs a szerződésnek. Mivel Minam és Minjo ikrek, a menedzser szerint nem lehet gond, hogy Minjo pár hétre a bátyja bőrébe bújjon és beköltözzön az A.N.Jell villájába - három pasi lakótársának.... Az A.N.Jell persze ki nem állhatja a gondolatot, hogy a kiadójuk negyedik tagot akar a bandába, és így Minamot sem fogadják szívesen. Különösen a banda vezére, a hideg és mindenkit magasról lenéző Thekjong gyűlöli Minamot az első perctől kezdve. Minam tehát fiúként beköltözködik a srácokhoz és alaposan felforgatja az életüket...

Főbb szerepekben:

1. Csang Gunszok [Jang Geun-suk], mint Hvang Thekjong, az A.N.Jell együttes vezére

A karakter:
Rideg, hideg, nagyképű, önző, durva és egy faszfej. Így, nyíltan. Öntelt, és ráadásul bunkó is. Persze nem véletlenül ilyen, családi háttere finoman szólva is kesze-kusza, és hát egy olyan gyerek, akit eldobott magától az anyja, nemigen nevelődik melegszívű cukipofának. Persze nem rossz gyerek amúgy, csak hát néha jól pofán húzná az ember a modora miatt. Védjegye a metszően jeges pillantása. 
A színész:
Gunszok remekül hozza a rideg és önző figurát, ám amikor kedvesnek és meleg szívűnek kell lennie, kicsit megtörik az alakítása, és művivé válik a mosolya. Időnként idegesítőek a szájcsücsörítései, de olyan szinten, hogy párszor bevertem volna neki egy maflást, pusztán emiatt. Jól játszik, de láttam már jobb színészt is. A hangja viszont nagyon-nagyon vonzó (hangfetisiszta hölgytársaim, tessék bekészíteni a nyálelszívót) és szépen is énekel. És jó pasi. Tényleg.

2. Csong Jonghva [Jung Yonghwa], mint Kang Sinu, az együttes gitárosa

A karakter:
Ő a bölcs és nyugodt srác, aki minden helyzetben higgadt és kiszámítható. Ritkán avatkozik be, akkor azonban ő az őrangyal, aki mindig kisegíti a főszereplőket. Ő a túl-szép-hogy-igaz-legyen fiú, egyetlen rossz tulajdonsága sincs, talán csak a döntésképtelensége.

A színész:
Mit is lehet Jonghváról mondani? Igazi rocksztár, tényleg tud gitározni, dalt írni és énekelni, és mellékesen még szép fiú is. Színészi játék szempontjából nekem ő verte a mezőnyt. Bár mindig imádnivaló a karaktere, így elég egyoldalú a játéka, de ez nem az ő hibája, hanem a forgatókönyvíróé, aki sematikus szereplőket hozott létre.

3. I Honggi [Lee Hong-ki], mint Jeremy, az együttes dobosa

A karakter:
Jeremy a banda bohóca, a játékos, mindig vidám, élettel teli, ütődött cukipofa, akit nem lehet nem imádni. Ő fél a leginkább az új bandatag érkezésétől és elég gyanakvó is vele szemben. [SPOILER!] Aztán persze annak rendje és módja szerint totálisan belehabarodik Minamba.[/SPOILER] A szereplő egyoldalú és sematikus, akár a többi, de nagyon szerethető.

A színész:
Rendkívül népszerű srác, az F.T. Island nevű bandából, ő is tényleg igazából zenész, és szép az énekhangja is. Több sorozatban és szórakoztató tévéműsorban is szerepelt. A játéka a karakterhez illő, és az egyik részben olyan szinten megríkatja az embert, hogy nagyon.

4. Pak Sinhje [Park Shin-hye], mint Ko Minjo/Ko Minam 

A karakter:
Itt ugye kettős a szerep, hiszen Sinhjének lányt és fiút is kellett alakítania. Minjo apácazárdában nevelkedett, így persze se az életről, se a fiúkról nem tud semmit. A karakter rendkívül ártatlan és néha olyan együgyű, hogy már fáj. Eltúlozták az ártatlan voltát, mert néha olyan dolgokat művel, amit épeszű ember akkor se csinál, ha egész életét remeteként élte le és sose látott másik embert. Csetlik-botlik, akár fiú, akár lány éppen és a nagy szemeit meresztgeti. Szimpatikus karakter, de néha sok belőle. 

A színész:
Pak Sinhje jól hozza a "jé, ez egy alma!"-típusú mindenre rácsodálkozó, mindent és mindenkit rózsaszín szemüvegen keresztül látó ártatlan leánykát, de fiúként nem hihető. Vehetett volna pár leckét Ha Dzsivontól, aki a Secret Gardenben egy ideig szintén férfibőrbe bújt (jó, oké a Secret Garden későbbi sorozat). Az egy dolog, hogy az arcát tekintve akkor se hinném el, hogy fiú, ha pucéron állna előttem és tényleg lenne himbilimbije, mert egyszerűen egy nőies színésznő, de ráadásul pokoli rosszul hozza a fiús viselkedést, nincs az az isten, hogy bárki józan ember bevegye, hogy ez egy fiú. Persze a soroztban mindenki bekajálja.

Pak Sinhje apácaként

... és fiúként

ÉRTÉKELÉS:
8/10

A szereplők sematikussága és a nem túl hihetően fiús Pak Sinhje miatt nem kap 10-est, amúgy egy rendkívül szórakoztató sorozat, az addiktív kategóriából. A sztoriban itt-ott vannak meglepő fordulatok, de a fő cselekményszál kiszámítható, ettől függetlenül jól van felépítve. A zenék nagyon jók, és a poénok is, a szitkom-szituációk is jól csattannak, annak ellenére, hogy sablonosak ([SPOILER] hogy kerülje el a csaj, hogy együtt zuhanyozzon a fiúkkal, az állandó kétbalkezessége, mint hogy összregasztja az ujjait és folyton leejt valamit. [/SPOILER]) A negatív szereplők jól utálhatóak, és bőgni is lehet bőven a sorozaton. Egyben van a csomag.

Az egyik dal a sorozatból: Without Words - Csang Gunszok előadásában. 

Megnézhető (teljesen legálisan) angol és magyar felirattal is a viki.com oldalán.