Gasztrosarok címmel indítok egy új rovatot, reményeim szerint olyan érdekes távol-keleti ételeket fogok itt bemutatni, amelyek nem igen ismertek Magyarországon. A pekingi kacsa, a mogyorós csirke, a szusi meg a kimcshi mellett rengeteg más finomság van az ázsiai konyhákban, remélem kedvet kaptok a főzőcskéhez!
A japán konyháról az embernek az első, ami beugrik, az talán a szusi. A következő étel azonban egy modern alkotás, ettől függetlenül igen népszerű, és nem csak Japánban, de Koreában is. Aki látta a Rooftop Prince című sorozatot, az biztosan ismeri, mert ott állandóan ezt ették, úton-útfélen.
Ez az étel az omurice [omurájsz], ami az omlett és a rizs szavak összetételéből alakult ki, és a japán fúziós konyha, a jósoku alkotása. Tokióban, egy nyugati stílusú étteremben készítették először a 20. század elején, azóta pedig gyakorlatilag nincs olyan étterem japánban, ahol ne szerepelne a menün, a gyerekek kedvence.
Az omurice elkészítése viszonylag egyszerű, kell hozzá tojás, rizs és valami töltelék, ami lehet hús vagy zöldségfélék. A húst vagy az apróra vágott zöldségkeveréket (vagy akár húst és zöldséget együtt) meg kell pirítani egy kis dinsztelt hagymán némi sóval vagy borssal. Hozzá kell tenni a főtt rizset és összeforgatni. Kevés kecsappal színezni a rizskeveréket, itt vigyázni kell, hogy a kecsap ne égjen meg. Az egészet egy tányérra halmozzuk olyan alakban, hogy a kisütött omlettel teljesen be tudjuk burkolni. Két tojásból omlettet sütünk, mindkét oldalát megsütjük, és a rizshalom tetejére borítjuk óvatosan. Tetejére kecsap kerül. A másik módszer, hogy a serpenyőben hagyjuk az omlettet a megfordítás után, az egyik felére halmozzuk a rizses-húsos keveréket és ráhajtjuk az omlett másik felét.
Fotó: Sumiko Wannabe
Utolsó kommentek