Xiaolongimnida

Ha kínai bunyóról van szó, a Bruce Lee - Jackie Chan - Jet Li hármas ugrik be mindenkinek először, pedig van még pár ügyes srác, akik megérdemelnék a figyelmet. Ilyen az örökösen elfelejtett, de képességekben egyáltalán nem alulmaradó Donnie Yen. 

Az idén 49. életévét töltő Donnie-nak esze ágában sincs visszavonulni, jelenleg épp a Majomkirály legendáját filmesíti meg újra, és korához képest is piszkosul jól néz ki, még mindig. Ő sem az a kötélsztár, vagyis tényleg ért a csávó a bunyóhoz. Édesanyja tajcsicsüan-nagymester, az elsők között volt, akik Amerikában vusut (stilizált kínai harcművészetet) kezdtek el tanítani. Yen 11 volt, amikor a család Bostonba költözött, itt nőtt fel, ennek megfelelően folyékonyan beszél angolul. Anyja tanította, ám a fiú makacs volt és ellenálló, anyja bosszantására más harcművészeti iskolákba is eljárt, a kungfu mellett taekwondót és karatét is tanult. Rebellis alkatként gyakran megfordult a város hirhedt Combat Zone nevű negyedében, ami meglehetősen rossz környék egy tininek, így a szülők repülőre pakolták az elsőszülöttet és Pekingbe parancsolták, ahol két évet töltött el a Beijing Wushu Teamnél, ugyanott, ahol Jet Lit is többszörös országos bajnoknak nevelték ki.

19 volt, amikor felfedezte tehetségét Yuen Woo-ping, akit mi magyarok leginkább a Mátrix-filmek kapcsán ismerhetünk, ő volt a filmsorozat harckoreográfusa. Yuen Hongkongban félistenként tekintett rendező-koreográfus, és Yen korai filmjeiben is pontosan arra törekedett, amit a néző a legjobban imád: csont nélküli, kőkemény, látványos bunyókra. Yen formálható alapanyag volt, színésznek ugyan nem a legjobb, viszont ruganyos és piszok gyors mozdulatai és karizmatikus megjelenése predesztinálta a kungfusztár címére.

Az alacsony költségvetésű filmek után Yen rosszfiúvá avanzsált, a "nagyok" mellett szerepelt számos filmben, például Jet Li és Michelle Yeoh oldalán. Bár ezekben a filmekben nem ő volt a húzónév, az alakításai rendre sikert arattak. A Once Upon a Time in China 2. (Kínai történet 2.) című filmben Jet Livel vívott párbaja filmtörténeti momentummá vált.

A 90-es években Yen megpróbálkozott a rendezéssel is, nem sok kritikai sikerrel, és átvedlett koreográfusnak is, többek között például az itthon is vetített Fedőneve: Puma című német sorozat harcjelenteit koreografálta, nyolc részt pedig rendezett is. Gyakorlatilag ő fedezte fel a csinos német harcművész Mickey Hardtot. Hollywoodban is felbukkant, mellékszerepek erejéig, a Hegylakó 4-ben és a Penge 2-ben, utóbbin koreográfusként is dolgozott.

A 2000-es években sikerült végre kilépnie Chan és Li árnyékából, először a Hős című gigantikus Csang Jimou-eposzban, majd az SPL és a Flash Point filmekben is nagyot villantott, utóbbiért nemzetközi Taurus-díjat kapott a legjobb koreográfiáért. (A Taurus-díjat a kaszkadőrök elismerésére alapították Amerikában.)

Mindez azonban gyakorlatilag eltörpül az Ip Man-sorozat mellett, ami Yen első igazi óriás kasszasikere, olyan Jackie Chan és Jet Li-méretű bombasiker volt. Yen ebben a filmben mutatta meg igazán, hogy csöppet sincs szüksége mások nevének húzóerejére, egymaga is milliárdokat képes termelni. Yen Ip Man-alakítása végérvényesen a kungfusztárok közé emelte a harcművészt, mainstream szinten is. Alakítása, a film harcjelentei legendássá váltak, Yen ikonikussá vált. A szerepért keményen megküzdött, Hongkongban gyakorlatilag még a szakmabeliek is kiröhögték, amikor kiderült, hogy ő fogja alakítani Bruce Lee mesterét. Yen azonban fityiszt mutatott a kételkedőknek, akik minden bizonnyal padlóról mosták fel a nyálukat a film megtekintését követően: Yen egyszerűen bombasztikus a filmben. Külön edzett Wing Chunban és speciális diétával hozta magát formába. Legendák születtek ütései gyorsaságáról és a film, valamint a második rész is óriási kasszasiker lett, és ezúttal még a filmkritikusok sem fanyalogtak.

Azóta számos filmje kijött, az Ip Man sikerét felülmúlnia azonban nem sikerült. Kérdéses, hogy fog-e tudni még ilyen filmet készíteni, mindenestre tény, hogy a neve szorosan ott követi a "nagy hármakét". Érdemes böngészni a filmjei között, mert piszkosul jól bunyózik az ürge, alább például MMA-stílusban:

Yen egyébként boldog családapa, felesége Cecilia Wang szépségkirálynő, két gyermekük van, Jasmine és James.

És egy kis érdekesség: a Discovery Channel dokumentumfilmje Donnie Yenről így készült-felvételekkel a Fedőneve: Puma sorozatból (angolul):

Van egy városállam (igaz, ma már csak autonóm terület) Ázsiában, ami egy csomó mindenben lepipál egy csomó más hasonló metropoliszt a világon, és ez a hely a mostoha sorsú és mégis elképesztő sikereket elkönyvelő város, Hongkong. A név hallatán valószínűleg a B-kategóriás kungfufilmek, Bruce Lee, Jackie Chan, meg a kínai maffia jut először az emberek eszébe, de ma ezek egyikéről sem lesz szó. Hongkong egy varázslatos és izgalmas város, és nem csak azért, mert itt található a legtöbb felhőkarcoló a világon (igen, itt, és nem New Yorkban vagy Tokióban).

Fotó: Diliff, GFDL/CC-BY-SA, Wikimédia Commons

Hongkong igazán sosem volt önálló, hiszen ezen a néven, mint település csak az 1841-es brit megszállás után kezdték el emlegetni. A gyarmati korszak után pedig 1997-ben visszacsatolták  Kínához, ahol különleges igazgatású területként szerepel, saját valutája van, saját közigazgatási rendszere, rendőrsége, vízumrendszere és gazdasága, csak a külpolitika és a hadügy terén függ Kínától, azaz nincs saját hadserege. A kínaiak szerződésben vállalták, hogy a visszacsatolás után 50 évig nem szólnak bele Hongkong életébe, így a város továbbra is zavartalanul fejlődik. Az egy főre jutó GDP 43 000 dollár, amivel 10. a világon. Ugyancsak top 10-es a várható élettartam tekintetében és a világ egyik legszabadabb gazdaságával rendelkezik, az egyik legnagyobb teherkikötővel és légikikötővel és évek óta csökken a munkanélküliek száma. 

A statisztikánál sokkal érdekesebb például, hogy Hongkongnak csúcsfejlett a tömegközlekedése, ahol minden járművön intelligens kártyával lehet fizetni, és bár sok nagyvárosban használnak ilyen rendszert, Hongkongban a helyi BKV-kártyával rengeteg minden mást is lehet csinálni, például könyvet kölcsönözni a könyvtárból, igazolni, hogy jelen volt az ember az egyetemi előadáson, vásárolni számtalan üzletben és automatánál, de még lakáskulcsként is funkcionál. Ezen felül Hongkong az egyetlen város a világon, ahol kizárólag emeletes villamosok közlekednek a villamosvonalakon. És ugyancsak itt található a világ leghosszabb kültéri fedett mozgólépcsőrendszere. Igen, egy baromi hosszú mozgólépcső az utcán, ami kiváltotta a dugókat a környéken, egy magasabban fekvő, korábban lerobbant városrészt köt össze a belvárossal, megspórolva a lakóknak több órányi tekervényes autózást, és mivel a negyed így megközelíthetőbb lett, még trendivé is tette a környéket, ami most már éttermektől és szórakozóhelyektől pezseg.

Fotó: SHOLYWOD, GFDL/CC-BY-SA, Wikimédia Commons

Hongkong emellett igazi egyetemváros is, Ázsia legjobb intézményeinek ad otthont. A méltán híres filmgyártása mellett a város a Kantopop fővárosa is, ez a katoni nyelvű popzene, amiért milliók rajonganak, Hongkongon kívül is. 

Jacky Cheung, a kantopop négy királyának egyike

Hongkong persze híres a gasztronómiájáról is, ami ügyesen ötvözi az angol hagyományokat a kínaiakkal. A legismertebb hongkongi étel a dimsum, ami tulajdonképpen nem is egy étel, hanem egy étkezés, különféle, kis adagokban felszolgált finomságok egyvelege. De vannak Hongkongnak érdekesebb ételei is, például a hongkongi bundás kenyér, amit úgy készítenek, hogy két szelet kenyér közé édes dzsemet kennek, megforgajták tojásban, majd miután kisütötték, mézet és vajat csorgatnak a tetejére. A hongkongiak ugyancsak imádják még például a barbecue csirkelábat és rózsavízzel ízesített kolbászt is. 

A látványos felhőkarcolókon kívül be lehet járni a Hongkong-félsziget gyönyörű zöld hegyvidékét, áthajókázni kalózhajóra emlékeztető dzsunkákkal a környező kisebb szigetekre, meg lehet csodálni a tengerparton a Symphony of Lights fényjátékot esténként, de még Noé bárkájába is beszállhatunk és vacsorázhatunk a háromemeletes óriás úszó étteremben is. Ha elfáradtunk, csatlakozhatunk egy-egy ingyenes tajcsiedzéshez valamelyik parkban vagy vásárolgathatunk a megannyi világmárka üzletén kívül a népszerű Hölgyek Piacán is, de akár a helyi Disneylandbe is elmehetünk. Ha pedig hazautazás előtt még szuveníreket nézegetnénk, ott a reptér mellett a duty free shoppok fogalmát átíró óriás méretű SkyCity, mozival és mindennel, ami a szórakozáshoz kell.

Tudj meg még több érdekességet Hongkongról!