Egy kicsit komolyabb vizekre evezek ma, pillantsunk bele röviden egy kicsit Tajvan társadalmába.

Az 1990-es években Tajvan valóságos horrorföld volt, a bűnözés sosem látott magasságokba emelkedett, 1990 és 1996 között mintegy 80%-kal emelkedett a bűncselekmények száma, 1996-ban fél év alatt hárommillió tajvanit (minden 7.) raboltak ki vagy támadtak meg. Több brutális gyilkosság is történt, egy tisztviselőt és hét munkatársát szabályszerűen sortűzzel kivégeztek, egy emberjogi aktivistát 35 késszúrással öltek meg. Hivatalos becslések szerint a tajvani parlamenti képviselők 5-10%-ának volt kapcsolata a szervezett bűnözéssel. Az események 1997 áprilisában tetőztek, amikor ismeretlen tettesek az iskolából hazafelé menet elrabolták az ismert tajvani színésznő Paj Ping-ping 16 éves lányát, Hsziao-jent, váltságdíjat követelve.

A színésznő négy alkalommal is kész volt fizetni, az emberrablók azonban nem jelentek meg, az első alkalommal a média miatt, akik kiszagolva az átadás időpontját, kamerástul-riporterestül felbukkantak a helyszínen. Az emberrablók a megkötözött, meztelen gyereklány fotóját küldték el az anyjának, amit nem sokkal később a lány kisujja követett - mint egy valóra vált CSI-részben. Két héttel később a rendőrök megtalálták a lány megkínzott, megcsonkított holttestét Tajpejtől nem messze. 

Az eset az utolsó csepp volt a pohárban, a népharag elsöpörte a tajvani kabinetet, több miniszter lemondott, miután ötvenezer tüntető vonult a parlament elé a fejüket követleve. A nép úgy vélte, a kormány tehetetlensége és korrupt volta miatt fajulhatott idáig a bűnözési ráta az országban. 

Az egyik emberrablót a rendőrök tűzharcban ölték meg, a másik kettő elmenekült. A két férfi egy magánklinika orvosát és nővéreit fegyverrel kényszerítette plasztikai műtét elvégzésére, majd mindenkit megöltek. Egyikük megölte magát, amikor pár nappal a mészárlás után a rendőrség le akarta tartóztatni. Az utolsó emberrabló fogjul ejtette az egyik dél-afrikai katonai attasé családját, de sikerült őket kiszabadítani, a férfit pedig halálbüntetésre ítélték, 1999-ben végezték ki. 

Paj Ping-ping, aki egyedül nevelte a lányát, a halálbüntetés egyik legnagyobb aktivistája lett Tajvanban, alapítványt hozott létre a lobbizáshoz és az erőszak áldozatainak megsegítéséhez. 

Néhány vitatott kivégzés kapcsán 2006-ban az igazságügyi miniszter felfüggesztette a kivégzéseket, és a 2008-ban helyére érkező utódja is erősen halálbüntetés-ellenes volt, így 2006 és 2009 között nem voltak kivégzések Tajvanon. Paj Ping-ping erőteljes lobbijának és a társadalmi nyomásnak a hatására 2010-ben az igazságügyi miniszter lemondott és a halálbüntetést visszaállították.