Xiaolongimnida

Hamarosan véget ér a Sárkány éve, lássuk hát, hogy milyen is egy sárkány, és Ázsiában kik a leghíresebb szülöttei a jegynek. 

Éles nyelv és végtelen erő

A keleti asztrológiában a legerősebb jegy, a sárkány a kínai kultúrában az erő, a siker, az ambíció megtestesítője, nem véletlenül lett jelképe a császári dinasztiáknak. Ennek megfelelően a sárkány évében születettek ambíciózusak, bátrak, intelligensek, magabiztosak és lelkesek, éles a nyelvük és nem félnek a kihívásoktól. A rendkívül magabiztos Sárkány arrogánsnak és önfejűnek tűnhet. 

A kis sárkány

A leghíresebb keleti sárkány minden bizonnyal Bruce Lee, akinek a filmes világban ismert neve 李小龍 Lee Siu-lung (Lí Szíu-lung), mandarinul Li Xiao-long (Li Hsziao-lung), azaz "kis sárkány" volt. Tipikus sárkány, nagyratörő, rendkívül intelligens és határozott, aki mágnesként vonzotta magához az embereket. Maximalista, aki még tévénézés közben is edzett, mániákusan ügyelt arra, mit eszik és sajátos filozófiai elveket vallott. Kevesen tudják, hogy csak négy teljes harcművészeti filmet forgatott, viszont gyerekkorban több mint húsz filmben játszott, mivel kantoniopera-énekes édesapja színész is volt. Amerikában született, de Hongkongban nőtt fel, 19 évesen, forrófejű sárkánytermészete miatt kellett visszatérnie születése helyére, ahol aztán végül kiközösített "sárgából" jól menő kungfuedzővé majd hollywoodi színésszé avanzsált. Igazi hírnevet azonban Hogkongban forgatott filmje, A nagyfőnök hozott neki, ami kultuszfigurává emelte a karizmatikus kis sárkányt. Számos legenda kering erejéről, ügyességéről, ezek többsége természetesen felnagyított és eltúlzott, amihez az életéről forgatott filmek is nagyban hozzájárultak. Merész ötleteivel, karizmatikus megjelenésével és formabontó életével (például, hogy kínai létére fehér nőt vett feleségül) már életében legendává vált, amit korai halála csak fokozott. Érdekesség, hogy ugyancsak fiatalon és tragikusan elhunyt fia, Brandon szintén a Sárkány évében született.

Egy női sárkány

A lélegzetelállítóan szép hongkongi színésznő, Maggie Cheung is a Sárkány jegyében látta meg a napvilágot. A szépségkirálynőből vászonra lépett Maggie nem csak szépségével nyűgözte le a közönséget, tehetségét számtalan igen neves díjjal jutalmazták, többek között a Cannes-i fesztivál díjával és Ezüst medvével. Karrierje Jackie Chan Rendőrsztori-sorozatával kezdődött, de emlékezetes alakítást nyújtott Csang Jimou nagy szabású Hős című filmjében is.

A thaiok sárkánya

Bizony, a thai Bruce Lee-ként emlegetett Tony Jaa szintén Sárkány, '76-os. A legfrissebb hírek szerint hamarosan apukává váló harcművész-kaszkadőr bár nem tűnik sárkányos fajtának, azért kitartásában, ambícióiban megmutatkozik horoszkópja, ahogyan forrófejűségében is, amit jól mutat az Ong Bak 2-3 kudarcának története. 

A fashionista sárkány

1988-ban számos híres sárkány született Ázsiában, az egyik legtipikusabb képviselője a jegynek az ész- és formabontó G-Dragon, a magabiztos rapper-zeneszerző, aki aztán tényleg nem fél a kihívásoktól, excentrikus és extrém, s talán a legszínesebb sárkány mind között. Jó példa erre legújabb húzása, a napokban tartott Asian Music Awardson a műsor alatt festette be a haját szőkéről vörösre, és nagyon vagány volt mind a megjelenése, mind a viselkedése.

A Bartók-rajongó sárkány

A sárkány évében született Tajvan egyik legnagyobb sztárja, a zenei zseni, és nem mellékesen igen vonzó külsejű Leehom Wang is. Amerikában látta meg a napvilágot és komolyzenét tanult, sztárrá azonban Ázsiában vált, ahol fúziós zenéjéről ismert: a hagyományos kínai zenét kombinálja pop-rockkal, rappel, R&B-vel, hiphoppal. Erre az útra pedig nem más inspirálta, mint Bartók Béla népdalgyűjtő útja, bizony. Komolyzenei tudása erős alapot ad a komponáláshoz, zongorán, gitáron és hegedűn is játszik és már a Hongkongi Filharmonikusokat is vezényelte. Színészként játszott együtt Jackie Channel és rendezett már saját filmet is. 



További híres Sárkányok:

Japán: Kyo (Dir En Grey), Anza Ohyama, Mayumi Iizuka

Korea: Lee Joon (MBLAQ), Yubin (Wonder Girls), Uee (After School), Nickhun (2PM), Gyuri (KARA), Jang Hyuk, Oh Jiho  

Tajvan: Lara Veronin, Barbie Hsu

Ha kínai mitológiáról van szó, a legtöbbeknek azonnal a sárkányok jutnak eszébe. A sárkány valóban rendkívül domináns, meghatározó alakja a kínai hagyományoknak, de korántsem az egyetlen mitologikus lény. A kínai mitológia meghatározása azonban nem könnyű feladat, mert nem olyan rendszert alkotó, mint mondjuk a görög. Hatalmas ország, rengeteg népcsoport, és őrületesen gazgag történelem - a mitológiájuk is igen szerteágazó, ráadásul nagy befolyást gyakorolt rá a buddhizmus, a taoizmus és a konfucianizmus is. A kínai mitológia hosszú és szövevényes textiljét nagyon szép cikkben elolvashatjátok a Wikipédián, én most csak az érdekesebb mitológiai alakokat, történeteket osztom meg veletek.

Teremtéstörténet

Minden mitológiában szerepet kap a világ létrehozásának, az emberek születésének története. Az egyik kínai mítosz szerint a világ megalkotója Pangu, a hatalmas, szőrös, szarvakkal rendelkező óriás, aki az univerzum káoszát magába tömörítő kozmikus tojásból született, és a tojás belsejében lévő, összefonódott jint és jangot hatalmas baltájával választotta ketté, a jinből létrehozva a földet, a jangból az eget. Az alkotás 18 000 évig tartott, minden nap pár méterrel nőtt a föld és az ég területe.  

Pangu, a világ teremtője

A bibliai teremtéstörténettel éles ellentétben a kínai mitológiában az embert nem egy hímneműként ábrázolt isten, hanem egy asszony teremtette, Nü-va, az ember alakú, kígyó altestű lény, kultúrhérosz és az egyik első uralkodónak tartják. Nü-va agyagból gyúrta az embereket, a folyamat felgyorsítása érdekében kötelet mártott a nedves agyagba, s a kötélről lehulló kupacokból lettek a parasztok, azokból, akiket saját kezűleg gyúrt, az uralkodók és a gazdagok. Nü-va egy másik nagy hőstettet is végrehajtott: befoltozta az eget. Történt ugyanis, hogy a vizek istene, Kongkong és a tűzisten Csuzsong vetélkedtek egymással, és amikor Kongkong vesztésre állt, mérgében beverte a fejét a Pucsou-hegybe, ami az eget tartotta. Ez katasztrófát idézett elő, az ég megdőlt és kirepedt, mindenféle szörnyű természeti katasztrófákat okozva. Nü-va levágta egy óriásteknős négy lábát, ezzel igazítva ki az eget, és színes köveket olvasztva befoldozta a repedést is. A megdőlt eget teljesen helyreállítani nem tudta, ezért van, hogy a csillagok, a nap és a hold is északnyugat felé mozognak, a kínai folyók pedig mind délkeletre folynak.

Nü-va ábrázolása
 

Az éghez kapcsolódó mítoszok

Az egyik mítosz szerint a Nap egy tóban fürdik, utána pedig a fusangon, az égig érő fán felkapaszkodva elindul útjára az égbolton. Dolga végeztével nyugaton a zsuofára ereszkedik le, melynek virágai megvilágítják a földet. A holdmítoszok közül a legismertebb a Holdon lakó nyúl, aki egy mozsárban a halhatatlanság szérumát készíti.

Nyúl a Holdon a halhatatlanság elixírjét töri

 Nagyon fontos szerephez jutnak a csillagok is, melyeket rendszerint mitikus alakokhoz kapcsolnak, például egyes csillagképekben laknak az élet és halál urai. A mennydörgés istene Lejkung, az égi sárkány. Ugyancsak sárkányként képzelték el a szivárványt, külön istene volt az esőnek és a szélnek is.

A földhöz kapcsolódó mítoszok

A földi mítoszoknál a folyók és a hegyek játsszák a főszerepet. A hegyekben furcsa istenségek,  lények laknak, ábrázolásuk gyakorta félig ember-félig állat. A barlangok átjárók a túlvilágra. A vizekben sárkány, hal és teknős alakú szellemek élnek, de akadnak ember formájúak is, ezek többnyire vízbe fúlt mitológiai alakok szellemei.

Több mitológiai alakot historizáltak a kínaiak, azaz történelmi személynek tekintik őket, mintha valóban léteztek volna, ilyen Huangti, a Sárga Császár, akinek azí rás feltalálását, a közelekdési eszközöket és a textilruházat megalkotását tulajdonítják. 

A Sárga Császár 

Csilin 

A csilin egy mitologikus lény, feje sárkányra, teste tigrisre, patái ökörre emlékeztetnek, testét pikkelyek borítják. Megjelenése jó ómennek számít, a gazdagság, a siker, a hosszú élet és a védelem szimbóluma. Egyes történetek szerint Konfuciusz eljövetelét is egy csilin megjelenése előzte meg. A csilin nem eszik húst, és nagyon ügyel arra, hogy semmilyen élőlényt ne bántson. A füvön is képes úgy járni, hogy ne törje össze a fűszálakat.

Csing (Qing)-dinasztiabeli csilinábrázolás

A sárkányok

A kínai sárkányok jelentősen különböznek az európaiaktól, általában egyfejűek, négy lábuk van, és jóságosak. A jin-jang elmélet szerint a jang megtestesítői, jin-párja a főnix. A sárkányok az urai a természeti jelenségeknek, erősek, hatalmasak és szerencsét hoznak, emiatt a kínai császárok szimbólumai is. A sárkány évében születetteket nagyon szerencsésnek, kiemelkedő képességűeknek tartják (Bruce Lee például szintén a sárkány évében született). A kínaiak gyakran emlegetik magukat a "Sárkány leszármazottaiként". A sárkányokhoz a kilences számot társítják, ami a legnagyobb egyjegyű szám.

Leehom Wang: Lung tö csuan zsen, azaz A Sárkány leszármazottai

Rengeteg féle sárkány van a kínai mitológiában, néhány közülük:

Csinlung: a Kelet és a Tavasz sárkánya,  más néven az Azúrsárkány. 
Huanglung: A Sárga sárkány, a legenda szerint Huangti, a Sárga császár képes volt sárkánnyá változni
Tienlung: Az Égi sárkány, mely a mennybéli palotákat őrzi
Senlung: A mennydörgés sárkánya

Csinlung, az Azúrsárkány

Népszerű mitológiai alakok

Csung Kuj: Egy tehetséges hivatalnok volt, aki sokat szenvedett rendkívüli csúnyasága miatt, s öngyilkos lett. Az alvilágban a démonok vadászata lett a feladata, háromszáz harcos kíséretében az emberek világába szökött démonokat és kísérteteket hivatott levadászni.

Nyolc halhatatlan: tao szentek, akik természetfeletti képességekkel rendelkeznek. Szeretnek mulatni és nem hiba nélkül valóak.

Majomkirály: Egy rendkívüli erejű majom, aki taoista gyakorlatokkal hihetetlen képességeket szerez. Iszonyú erős, gyors, és bármivé át tud változni. Hajszálai szinte önálló életet élnek, képesek a majomkirály klónjává vagy bármilyen fegyverré, állattá válni. Rendkívül ügyes harcos. A Majomkirály legendáját számos népszerű film és sorozat feldolgozta, többek között Jet Li is alakította A tiltott királyságban. 

Jáde Császár: ő a mindenek ura, a Mennyeké, a Földé és a Pokolé is egyben. A taoista mitológia egyik története szerint ő Jüansi Tiencun, a mennyek és a föld teremtőjének utóda, aki eredetileg csak egy átlagos halhatatlan volt. A mitológia szerint születésekor ragyogó fény áradt szét, az ifjú mindenkin segített, akin csak tudott, majd hosszú-hosszú évekre meditációba vonult, hogy bölcsebb és kegyesebb lehessen. Közben azonban a földi lények sokat szenvedtek, mert démonok szabadultak rájuk. Az egyik démon elhatározta, hogy legyőzi a mennyeket és maga is meditációba vonult, hogy növelje az erejét, majd legyőzte a halhatatlanokat. A Jáde Császár, befejezvén saját meditációját, megküzdött a démonnal, visszaállította a mennyek rendjét és könnyebbé tette a halandók életét, ezért a halhatatlanok, az istenek és az emberek egyöntetűen megválasztották a Mindenség Urának, így lett belőle Jáde Császár. Alakja rendkívül népszerű a kínai kultúrában, az első holdhónap kilencedik napján fesztivált rendeznek a tiszteletére és a taoista templomokban rituálékat is tartanak.

A kínai mitológiának több ezer alakja van, szinte lehetetlenség az összeset részletesen bemutatni, és ahogy a fentiekből is kivehető, az egyes korszakok mítoszai is eltérőek, a világ teremtését is többféle legenda övezi a kínai mitológián belül. Külön létezik a taoista mitológia, a buddhista mitológia, ezekhez társulnak a népi hiedelmek és mindezek regionális változatai is. Rendkívül sokszínű és érdekes világ, melynek egyes alakjai ma is élnek a kínai kultúrában. 

Tavaly Kínában töltöttem egy hónapot ösztöndíjjal, és bizony tapasztaltam egy csomó fura és érdekes dolgot erről a kivételes országról, íme egy csokorra való apró érdekesség, amit fix, hogy nem tudtál róluk!

•  Az építőmunkásoknak is olyan a frizurája, hogy a legnagyobb popsztárok is megirigyelhetnék. Nekem tátva maradt a szám, amikor az egyetem felújításán dolgozó munkásokat figyeltem, ahogy tökéletesre lőtt sztárséróval tolták a maltert.
   
•  A szupermarketek élelmiszerválasztéka valami elsöprő. Ha azt hiszed, nálunk túl sok féle csipsz kapható, például, akkor tutira nem kóstoltál még homár, tengeri hínár, uborka vagy áfonya ízű Lay'st! Vagy sütőtök ízű joghurtot és főtt kukorica, esetleg borsó ízű jégkrémet. Netán fűszeres-csípős szárított óriásbabot szotyi helyett a meccsnézéshez. Irdatlan mennyiségű és választékú nassolnivalót gyártanak, a különféle szárított-préselt gyümölcshúsoktól a nyolcmillió féle szárított tengeri kütyükön át a minizacskókba csomagolt fűszeres borsóig.
   
• A külföldi szupermarketek kínai nevében mindben szerepel a 乐 le (lö) szótag, aminek jelentése "boldogság". Például a Carrefour az 家乐福 jialefu (csialöfu), a Tesco pedig 乐购 Legou (lökou), "boldog vásárlás".
   
• Az uborkát meleg főételként is lehet enni. És finom!
   
• Akár 150 forintból is lehet egy teljes menüt enni.
   
• A lótuszvirág magját nasiként fogyasztják, az óriási leveléből pedig alkalmi napernyőt készítenek.
   
• Reggelire instant levest fogyasztanak legszívesebben, és vannak külön reggeli beálló éttermek, ahol gyorsan fel lehet hörpinteni egy kis leveskét munkába menet.
   
• A legutolsó szupermarket halaspultjában is kapni teknősbékát. 
   
• Meglett férfiak nem szégyellnek rózsaszín, virágmintás táskával járni. Itt nem ciki a Hello Kitty-s szatyor a pasiknál sem.
   
• Minden sarkon van egy KFC, ahol rizskörettel is lehet menüt rendelni.
   
•  A taxiból csak a jobb oldalon lehet kiszállni. 
   
•  A helyi BKV buszain tévét lehet nézni. Saját műsoruk van.
   
• A vasúti pályaudvarokon ugyanúgy átvilágítanak, mint a reptéren.
   
• Kína használja a világon a legtöbb építőanyagot: úton-útfélen felhőkarcolót építenek. Minden második sarkon. (Csak azért minden másodikon, mert minden elsőn egy KFC terpeszkedik). 
   
•  A közlekedési lámpák hatalmasak tudnak lenni. 

Marhahúsleves, literes alapkiszerelésben. Bődületesen fincsi. 

Fincsi, olcsó. A legközelebbi tányéron egy keserű zöldségféle van a ku gua, "keserű tök", ami nagyon egészséges, álltólag. Az íze elsőre nagyon fura, de teljesen megszokható. A mellette lévő tányéron szecsuáni csirke figyel, igazi szecsuáni, azaz sárkányfüstölősen csípős! Az ételeket általában így tálalják, mindenki vesz magának pálcikával, és persze jó nagy adag rizset kell mellé fogyasztani.

A blog történetében először üdvözölhetünk vendégbloggert a köreinkben, Prücsök az ázsiai közlekedéstan szakértője, szösszentett nekünk egy érdekeset arról, hogyan is működik a közlekedés odaát. 

   KÍNA

A világ legnépesebb és egyik legnagyobb országának közlekedése mondhatni összhangban van az ország méretével. 2005-ben 3 984 000 kilométer volt az ország közúthálózata, amely a Föld–Hold távolság több mint tízszerese. A legutolsó, 2003-as felmérés szerint közel 24 millió autó közlekedik nap mint nap az utakon. Ez a nagyvárosokban meg is látszik, hiszen rendszeresek a szmog által alkotott felhők.

Az ország vasúthálózatának hossza 91.000 kilométer, amely a világon a harmadik legnagyobb. Pár éve a vasúti miniszter bejelentése alapján ez a szám éveken belül meg fog duplázódni. Az utasforgalom 2008-ban 1 milliárd 456 millió fő volt, amellyel világelső lett. A hálózat világhíres az olcsóságáról. Például Peking és Vuhan között (1200 kilométer) egy 2. osztályú ülőjegy átszámítva mintegy 4.500 forint. Szó szerint mindenhonnan mindenhova indulnak vonatok, amelyek közül néhány menetideje a két végállomás között akár 24–36 óra is lehet.

A belföldi légiközlekedés erősen fejlett, számos low-cost légitársaság üzemel. Állami légitársaság nincs. Az országban jelenleg mintegy 500 repülőtér üzemel, valamennyiről hetente legalább egy járattal közvetlen elérhető Peking. Az éves utasforgalom 138 millió fő (csak belföld!). Regionális légitársaságok alkotják az ország hálózatát. Legforgalmasabb repülőterei a Peking-Capital és a Shanghai-PuDong.

2004 óta a világon egyedüliként üzemeltet Kína mágneses lebegtetésű vasútat (röviden: Maglev) menetrendszerinti forgalomban. A Shanghai-Pudong repülőteret köti össze Sanghaj központjával. Megépítése 1,2 milliárd amerikai dollár volt, ez átszámolva Magyarország éves költségvetésének mintegy 5%-a. A közel 30 kilométeres utat 7 és fél perc alatt teszi meg, átlagos sebessége 431 km/h, amelyet kevesebb mint két perc alatt ér el. Egy jegy ára mindösszesen 50 jüan, azaz kötel 1500 forint. Noha vezető utazik a vonaton, minden automatizált.

Érdekességek

A Tonghaj-híd a világ leghosszabb (32,5 km) hídja. Sanghaj belvárosát köti össze Jangsan szigetével. A hídon sebességkorlátozás van érvényben és a túlsúlyos járművek nem hajthatnak át rajta.

Hetente kétszer közlekedik közvetlen (!) vonat Peking és Moszkva között. Menetideje 7 nap, az egyirányú jegy ára közel 300 euró (~84 000 forint)

Az általánosságban megszokott besorolásokhoz viszonyítva Kína más módszert használ a vonatok megkülönböztetésére: nem személy- vagy gyorsvonatnak nevezik őket, hanem betűkkel látják el.

Biztonsági szempontok miatt a nagyobb vasútállomáson felszálló utasoknak mágneskapun kell áthaladniuk.

Minden kínai vasútállomáson legalább 3 nappal előre látható, hogy a vonatok különböző osztályain hány szabad hely van még (helyjegyváltás nem kötelező egyik vonatra sem!) (lásd a képet, kattintással nagyítható)

JAPÁN

Az ország közúthálózata jelenleg 1,2 millió kilométer, bár ez csak az aszfalttal borított utak hosszára vonatkozik. Ez a Budapest–Berlin távolság 1200-szorosa. A városokat széles, soksávos autópályák kötik össze, amelyek kivétel nélkül mind fizetősök. Kevésbé közismert, hogy az országban bal oldali közlekedés van.

A japán vasút világhíres a pontosságáról. 10 magánvállalat látja el a közlekedést, állami vasúttársaság nincsen, bár egy - hét vállalat által alkotott - csoportosulást az állam felügyeli. Itt közlekedik a világ leggyorsabb vonatai között is számontartott Sinkanszen. (lásd lejjebb)

176 nagyobb repülőtér üzemel a szigeteken. A tokiói Haneda Kelet-Ázsia legforgalmasabb repülőtere. A légitársaságok még belföldi járatok esetében is előszeretettel alkalmaznak nagy kapacitású gépeket (pl.: Boeing 747) is. Osakaban található a világ egyetlen, mesterséges szigetre épült repülőtere (lásd lejjebb). Az állami légitársaság a Japan Air Lines (JAL).

Számos nagyvárosban üzemel villamos, metró és helyi gyorsvasút hálózat. Érdekesség, hogy a hétköznapi ember a metrót alig használja közlekedésre, az inkább a hivatalnokok, üzletemberek körében elterjedt közlekedési mód.

Sinkanszen

A Sinkanszen a japán vasút büszkesége. 1964-ben állt forgalomba, azóta a hálózat közel 2400 kilométer hosszúra bővült. A vonatok átlagos sebessége 240-300 km/h. Különböző szériájú EMU szerelvények közlekednek a vonalakon (lásd a képet lent), évente mintegy 160.000. 1996-ban sebességrekordot állított fel 434 km/h sebességével; akkor a világ leggyorsabbjaként volt számontartva. Átlagos járatsűrűségük 13 vonat óránként, minden vonat 16 kocsival közlekedik (kapacitás: 1300 fő/vonat). A világ leggyorsabb gyorsvasút hálózata, évente mintegy 151 millió utast szállít. A vonatok – a nagy sebesség miatt – vezető nélkül közlekednek.

Érdekességek

 A Sinkanszen vonatok átlagos késése (késesek összesen / vonatok száma) 2006-ban 6 másodperc volt (az eddigi rekord 1997-ben 18 másodperc volt). Ha a vonat akár öt percnél is kevesebbet késik, a kalauz megalázkodva kér elnézést, majd külön, minden utasnak késési bizonylatot ad. Ha a vonat egy órát késik, másnap már az országos napilapok címlapján szerepel a hír, amely a vasúttársaság számára igen csak nagy presztizsveszteség. A hétköznapokban elterjedt hír, miszerint az egykori közlekedési miniszter a vonat félperces késése miatt lemondott, csak kacsa és egyébként is alaptalan, hiszen az országban 10 magántársaság üzemel.

Bizonylat egy 10 perces késésről

Mivel a vasút a japán kultúrában többet jelent a közlekedésnél, ezért számos bűncselekmény is itt történik. Ezek megelőzése érdekében a csúcsidőszakokban bizonyos vasúttársaságok külön, csak nőknek fenntartott kocsikat is közlekedtetnek.

A Kanszai Oszaka egyik repülőtere, amely a világ leglátványosabb légikikötője is egyben. Egy mesterséges szigeten építették, ahová gyorsvasút viszi az utasokat. Számos európai légitársaság például csak a látvány miatt üzemeltet oda járatokat.

DÉL-KOREA

Korea közlekedése minden tekintetben fiatalnak mondható. A közutak több mint 75%-a aszfaltozott, jól járható, karbantartott. A kátyú fogalma errefelé ismeretlen. Az országban 3000 kilométer autópálya található, melynek minden egyes centimétere fizetős.

Több vasútársaság tartja fent a vasúthálózatot, közülük a legnagyobb a Korail, amely állami üzemeltetésű. A koreaiak büszkesége a KTX-vonatok, az ország jelenleg egyetlen gyorsvasút hálózata. 6 városban (Szöul, Puszan,Tegu, Kvangdzsu, Tedzson és Incshon) üzemel metró, a legrégibb vonal a szöuli 1-es (megnyitása 1974-ben volt).

Az ország legforgalmasabb repülőtere a Szöul-Incshon, amelyet 2005-ben és 2009 óta folyamatosan a világ legszebb repülőterévé választottak. Éves utasforgalma közel 30 millió fő. Belföldi forgalom szinte csak Szöul és Puszan illetve Csedzsu-sziget között létezik. Az állami légitársaság a Korean Air.

Szöuli metrókocsi

A képek forrása a Wikimédia Commons

Kínával kapcsolatban rengeteg előítélet és tévhit kering, amik bizony meglehetősen rossz, néha pedig egyenesen morbid képet festenek erről az egyébként rendkívül összetett és gyönyörű kultúráról. Persze rossz dolgok mindenütt vannak, hol nincsenek? Viszont a média kiragadott eseményei (gumitojás, hamisított világmárkák, ezeöccá-piaci-kofák, emberi jogok, ilyesmi) miatt meglehetősen torz képet kap a kínai kultúrába mélyebben be nem látó átlag magyar ember. Jöjjön pár tévhit Kínával kapcsolatosan.

Ételek

Tévhit: A kínai ételek egysíkúak és ehetetlen fűszerezésűek

Valóság: Az itthoni kínai kifőzdékben kapható kaja és a valódi kínai ételek között a különbség mondhatni hat mérföldes szakadék. A kínai kajáldák a magyar ízlésvilághoz igazodnak, és sósan, zsírosan főznek. A kínai konyha változatos, rengeteg zöldséget felhasznál, gyakorlatilag tájegységenként más az ízvilág. Az egyik fő követelmény, hogy mindig minden frissen készüljön, lehetőleg gyorsan. A kínaiak hihetetlenül kreatív szakácsok, és a tálalt végeredmény látványnak se semmi.

Tévhit: a kínaiak rendszeresen esznek kutyahúst. Máshol nem is fogyasztják, csak a kínaiak. A kutyahús kóbor kutyákból származik.
Valóság:  Kína déli részein a kutyahús valóban ugyanúgy kapható húspiacokon, mint a csirke vagy a sertéshús. Nem minden kínai eszik kutyahúst, sokan kifejezetten elutasítják a gondolatát is. Az ilyen hús általában kifejezetten fogyasztásra szánt, farmokon nevelt kutyákból származik, nem az utcáról fogdossák össze őket. A kutyahús fogyasztásának Ázsiában évezredes hagyománya van, nem csak Kínában, de Koreában, Indiában, Vietnamban is, és egy ideig még Japánban is fogyasztották. De nem csak Ázsiában elterjedt, Belgiumban például a huszadik század elején az állatorvosok szövetsége által kifejezetten ajánlott húsféleség volt, de Németországban és Franciaországban is fogyasztották, főképp éhinségek idején. Egyes svájci kantonokban hagyománya van a kutyahús elkészítésének, külön recept is van és kolbászt is készítettek belőle. Amerikában sem ismeretlen a kutyahús, az aztékok is fogyasztották, és egyes bennszülött indián törzsek is. Kínában egyébként tervben van egy rendelet a kutyahús betiltására, Hognkongban és Tajvanon már egy ideje tilos árusítani.

Szecsuáni ételek

Nők

Tévhit: Kínában a nőket elnyomják

Valóság: Nem jobban, mint bárhol nyugaton. Az a tévhit, hogy a kínai nők valamiféle alárendelt rabszolgák, akik szó nélkül engedelmeskednek a férfiaknak, valamiféle századelőtti filmekből ragadhatott az emberekre itt. A kínai nők rafináltak és kemények, és mivel bőven válogathatnak a férfiak közül (sokkal több férfi születik Kínában, mint nő), magasak az igényeik a férjhez menést illetően is. Ahhoz, hogy egy pasi nőt szerezzen Kínában, jó állása, jó fizetése, kocsija és háza kell, hogy legyen. Másképp hoppon marad. A nők egyre inkább töltenek be magas rangú pozíciókat is, cégeknél például, de kerületek, városok polgármesterei között is akad nem egy. Persze vidéken talán rosszabb a helyzet (de melyik országban van ez másképp?). A kínai nők ugyanolyan empancipáltak és öntudatosak, mint akármelyik magyar. 

Harcművészetek

Tévhit: Minden kínai kungfuzik. De legalábbis akar. 

Valóság: Arányait tekintve nem kungfuznak többen Kínában, mint máshol. Valamiért (egész biztosan Bruce Lee és Jackie Chan az oka) az embereknek az a kényszerképzete van, hogy aki kínai, az alapból tud verekedni. Hát pedig nem. A tévképzelgésekkel ellentétben Kínában is csak az tud kungfuzni, vagy tajcsizni, aki meg akarja tanulni, nem kötelező sport a suliban. Elég sok kínaival beszélgettem kint tartózkodásom idején és egyikük sem kungfuzott sose. És nem is igen szeretik, amikor a külföldiek első kérdése az, hogy "tudsz verekedni"? Ez olyan, mintha a magyaroktól megkérdezné egy külföldi, hogy "tudsz hátrafele nyilazva lovagolni?"...

Mindennapi élet

Tévhit: Kínában biztos sokkal nehezebb az élet. A cenzúra, meg a kommunizmus miatt. 

Valóság: A mindennapi élet Kínában is ugyanolyan, mint itt. Nem lehet "érezni" bevásárláskor vagy a metrón, vagy a bankban, vagy a multiplexben, hogy te most egy kommunista országban jársz. Nem nyomnak a kezedbe vörös pamfleteket és senki nem agitál neked arról, hogy fúj, hülye nyugat, és hajrá kommunizmus... Ha nem hozod fel a témát, fel se merül magától. És ha fel ismerül, a fiatalok már igen reálisan és teljesen objektíven kezelik a rendszert, amiben élnek. Senki nem kezdett el nekem propagandabeszédet tartani. Sőt, a kritikák nagy részével is egyetértenek. Pekingben ki vannak téve a zászlók, meg Mao képe, meg ilyenek, de semmi orrbavágó dolog. Nekünk is vannak Széchenyi-szobraink, az oroszok meg Putyinos tányérból esznek. A boltok dugig vannak, az utcák tele éttermekkel, kávézókkal, Mekivel meg KFC-vel, minden hipermodern dolog kapható, megszámlálhatatlan tévécsatornán változatos műsorok, és a közbiztonság se rosszabb, mint másutt. Tökéletesen olyan ott élni, mint akárhol máshol. Én kifejezettem kedveltem Tiencsint, bármikor visszamennék, huzamosabb időre is. Persze aki provokálni akar, meg veszekedni és csakazértis, az biztos fog találni magának politikai vitapartnert ott is.

A kínai szuperexpressz

Tévhit: Kínában mindenkinek csak egy gyereke van/lehet

Valóság: Az egy gyerek törvényt 1978-ban vezették be, tehát akik előtte születtek,a zoknak mindne bizonnyal több testvérük is akad. Ezen felül az egy gyerek törvény leginkább a városi populáció szabályozására szolgál, vidéken és az etnikai kisebbségeknél megengedik a több gyermeket, különösen, ha az elsőszülött lány. Ezen felül, mivel a társadalom öregszik és egyre kevesebb a fiatal munkaerő, ha két egyke házasodik össze, kérhetik a több gyermek engedélyezését. 

Nyelv

Tévhit: a kínai nyelv nehéz és ronda hangzású is
Valóság: A kínai nyelv nem olyan nehéz, mint mindenki hiszi. Persze az írás-olvasás elsajtítása komoly figyelmet és odaadó tanulást igényel, maga a nyelvtan sokkal egyszerűbb, mint a magyaré vagy az angolé. Az pedig, hogy a kínai nyelv csing-cseng-csüng hangzású, az megint abból fakad, hogy az emberek felületes megfigyelők. Komplett olyan mondatokat tudok már alapfokon mondani, amiben egy fia [cs] hang sincs. Viszont rendkívül dallamos és ritmikus nyelv, és közlebbről megfigyelve igen szép is. Monoszillabikus és izoláló jellgéből adódóan meglehetősen sok képi eszközzel él, hisz nem állnak rendelkezésére ragok az új szavak képzésére. Csak egy példa, a "jó" (hao) szó írásjegye a férfi és a nő írásjegyének összevonása: fiú+lány=jó. :) A kedvenc szavam meg például a számítógép: tien (elektromos)+agy(nao). Elmés, frappáns és rendkívül vizuális nyelv. A kalligrafikus írása pedig szemet gyönyörködtető.

Hao (nü [lány]+ce [fiú]) = jó

Tévhit: kínai nyelv
Valóság: nincs olyan, hogy kínai nyelv. Amikor az emberek "kínai nyelvet" mondanak, valójában fogalmuk sincs arról mit beszélnek, és leginkább a legelterjedtebb mandarin nyelvre utalnak, ami körülbelül 850 millió beszélővel rendelkezik. De ezen felül még nagyon-nagyon sok más nyelvet is beszélnek Kínában, például kantonit, így a "kínai nyelv" inkább minősül nyelvcsaládnak, mint klasszikus értelemben vett nyelvnek. 

Tévhit: A kínai "jelek" szavakat jelölnek
Valóság: Először is, azok nem jelek, hanem írásjegyek, másodszor pedig nem szavakat jelölnek, hanem morfémákat. Vannak olyan szavak, amelyek egyetlen morfémából állnak, de nagyon sok olyan szó van, ami több morfémából épül fel.