Xiaolongimnida

A kínai filmművészet az alulértékelt kategóriába tartozik, pedig nagyon színvonalas és szép munkákat tudnak készíteni. Nem vagyok a nagyon elvont művészfilmek híve, mert szerintem ember nincs, aki tényleg érti ezeket, és nem kérdőjelekkel a fején távozik a moziból, hanem inkább csak úgy tesznek a kritikusok is, mintha tetszene nekik és írnak róluk mindenféle hiperszuper kritikákat, beleolvasva bármit, amit akarnak. Kicsit olyan ez, mint a szépirodalmi művek elemzése: rizsa. 

Ezért aztán én itt nem holmi kínai művészfilmeket fogok ajánlani, hanem olyan alkotásokat, amik tényleg nézhetőek, szórakoztatóak, de vannak köztük elgondolkodtató művek is. Nem akar ez a poszt semmiféle rangsort felállítani, és ezeken a filmeken túl rengeteg remek alkotás van még, egyszerűen csak ajánlok pár jó filmet. Többségük ugyan nem kapható itthon, de az internet világában ez már nem jelent nagy gondot. Aki szeretné, meg fogja találni őket.

Félelem nékül

Ez a film speciel kapható itthon DVD-n, szörnyű szinkronnal, de aki teheti, szerezze be inkább a rendezői változatot (director's cut), mert a magyar kiadás az amerikain alapul, azok meg úgy megvágták ezt a filmet, hogy gyakorlatilag minden értelmes részt kiszedtek és csak a bunyó maradt. Csak hogy ez a film nem a bunyóról szól, az csak körítés. Jet Linek ez eddig (szerintem) a legjobb filmje. A mondanivalója kicsit sablonos, de egy harcművész számára valódi értéket rejt: a legnagyobb ellenséged nem egy másik ember, hanem önmagad. Ha önmagad legyőzöd, nem lesz többé benned félelem. Jet Li a pályafutása csúcsfilmjének szánta a Félelem nélkült, pont a mondanivalója miatt. A vusu, azaz a kínai harcművészet igazi értelmét akarta közvetíteni: a vusu nem arra van, hogy agyba-főbe verj másokat vele, a vusu megtanít szembenézni önmagaddal. Na pont ezeket a részeket vágták meg az okos amcsik.

Old Boys

Ez egy 42 perces rövidfilm, amit kváziamatőr filmesek készítettek egy pályázatra és nyertek is vele. Remekbe szabott kis alkotás, szép operatőri munkával és színészi játékkal. Amolyan művészfilm-féleség, de a nagyon is fogyasztható kategóriából. Csak online tekinthető meg, viszont ingyenesen, de sajnos csak angol felirattal, ezen a linken. (Kínai videomegosztó, nem ágyazható be). A történet két srácról szól, akik gyerekkorukban híresek akartak lenni, példaképük Michael Jackson volt. Az életük másképp alakult, az egyikük borbély lett, a másik hivatásos vőfély. Mikor megtudják, hogy Jackson meghalt, az "öreg fiúk" összeállnak és jelentkeznek egy tehetségkutató műsorba a dalukkal. 

Szigorúan piszkos ügyek

Ez egy 2002-es hongkongi bűnügyi film, a körömlerágóan jó fajtából. Olyan jó, hogy Martin Scorsese is feldolgozta, A tégla címmel, Di Caprio-val, Matt Damonnal és Jack Nicholsonnal, és a remake négy Oscart nyert. Ez a film százszor jobb, mint az amerikai remake! A történet egy korrupt zsaruról szól, aki a helyi maffiafőnöknek jelentget igen magas pozícióból, miközben egy másik zsaru meg évek óta beépítettként dolgozik ugyanennek a maffiafőnöknek. A két zsaru nem ismeri egymás kilétét. Vagy mégis?

A pofonok földje

A paródiák paródiája, miközben fejet is hajt a legnagyobb kungfufilmek előtt, és közben az ember fájósra röhögi a hasát és nem lát a könnyeitől, meg a földön fetrengéstől. Stephen Chow az egyik legkiválóbb kínai színész-komikus és nem mellékesen eme hátborzongatóan vicces alkotás rendezője is egyben.

Fist of Legend

Jet Livel kezdtük, vele zárjuk a listát: egy igazi kungfuklasszikussal, amit érdemes megnézni. Semmi trükk, semmi drótköteles huzavona meg dublőr, velejéig igazi kungfumozi, abból a korszakból, amikor Jet Li még igazán elemében volt. Jet egy kungfutanítványt alakít, aki Japánban tanul mérnöknek, amikor hírét veszi, hogy mestere meghalt. Hazautazik, és rájön, hogy mesterét  a várost uraló japánok ölették meg. Jön a bosszú, szemet gyönyörködtető bunyókkal. Japánellenesség azonban még sincs a filmben, hiszen a fiú egy japán lányba szerelmes.

Egy kedves barátném mutatta meg nekem ezt a varázslatos főzőblogot, Maanchi blogját a napokban. Az egyszerű és szemléletes leírások alapján kedvet kaptam a főzőcskéhez, és a hétvégén gyorsan össze is dobtam a hottok (hotteok vagy hoddeok) receptjét. Hát, isteni finom! 

Ez gyakorlatilag egy szuperédes kelt tészta, de remekül variálható mindenféle töltelékkel, csak a fantáziánkra van bízva a dolog. A koreaiak főleg télen eszik, utcai árusoknál is kapható finomság. Vigyázat! Nem éppen fogyókúrás étel, jó kis kalóriabomba, a cukortartalmáról nem is beszélve. Persze egészséges alapanyagokkal készítve ezt is lehet mérsékelni. 

Az alaprecepthez kell liszt, víz, élesztő, cukor, barna cukor, só. Nagyon méricskélni sem kell, én háromdecis csészével mértem, pöpec lett a végeredmény, mondom ezt úgy, hogy ez életem második sütése, mert főzni imádok, sütni viszont eddig csak muffint sütöttem. Szóval totál kezdők is nyugodtan belevághatnak.

Hozzávalók:

1 csésze langyos víz
2 teáskanál élesztőpor
2 teáskanál cukor
két csipet (fél teáskanál) só  
1 teáskanál növényi olaj (én sima napraforgóolajat használtam, de olivával is lehet)
2 csésze liszt 

tölteléknek: akármi, itt egy csapott csésze barnacukor
sütéshez olaj 

A langyos vizet egy tálba öntjük, hozzáadjuk az élesztőt, a cukrot, a sót, az olajat és jól elkeverjük. Ehhez jön a liszt, amit aztán jól összekeverünk a hozzávalókkal egy fakanállal, de kézzel is lehet, aki szeret tésztát gyúrni. Nem kell meglepődni, hogy a tészta lágy lesz (anyukám csak pislogott, hogy "eeeez kelt tészta? De hát nagyon lágy!"). Jól meg kell dolgozni a tésztát, a végére kb olyan lesz, mint a képen itt ni:

Ezután a tésztát le kell fedni és pihenni hagyni egy órát, ezalatt szépen megkel. Utána a fakanállal kicsit el kell dolgozni (kavargassuk meg óvatosan) és még tíz percre lefedni. Ezalatt el lehet készíteni a kívánt tölteléket. Én simán csak kiöntöttem egy csészényi barnacukrot egy kis tálkába és picit megnedvesítettem, hogy ne szóródjon szét, amikor tölteni akarom a tésztát. Lehet hozzávágni apróra diót vagy mogyorót, de akármi mással is lehet készíteni, például lekvárral, aszalt gyümölccsel, vagy sósan, reszelt sajttal vagy pizzakrémmel, legyetek kreatívak! Mi az ebéd maradékát töltöttük bele néhányba, ami padlizsános-oregánós szószos darált hús volt. Mit ad isten, azzal is finom! Persze ha sósra vágytok, jobb kevesebb cukrot tenni a tésztába.

Ha letelt a tíz perc, halmozzuk a tésztát a nyújtódeszkára, amit előtte érdemes jóóóól meglisztezni, mert a tészta igen lágy és így nagyon ragad. Formáljunk a tésztából hosszúkás halmot és középen az ujjainkkal válasszuk ketté, majd megint ketté és megint ketté, amíg nyolc kis bucit nem kapunk belőle, ilyeneket ni:

Ezek gyakorlatilag pont belefértek a tenyerembe, egy picit ki lehet húzkodni őket és a közepükbe beletölteni a tölteléket. Ha barnacukorral csináljátok, érdemes kevés tölteléket tenni bele, mert nagyon-nagyon édes lesz! (Ki kell tapasztalni, kinek mi a megfelelő töltelékmennyiség, érdemes egyet kisütni, megkóstolni és az alapján eldönteni, hogy mennyi menjen a többibe.) A töltelékre ráhúzogatjuk a tészta széleit, hogy jól elfedje, és ezzel az összehúzott végével lefelé kell a serpenyőben felhevített olajba tenni. Kevés olaj kell a sütéshez, valamivel több mint a palacsintához, de nem kell úsztatni szegény tésztát. A gombócot úgy harminc másodpercig sütjük, hogy a húzkodás szélei szépen összesüljenek, és így nem folyik ki a töltelék. Ez elég hamar megvan (nem is kell neki 30 mp), ekkor megfordítjuk és egy széles fakanállal vagy lapátkával jól kilapítjuk a gombócot, majd amikor megsült az alja, újra megfordítjuk, és pár másodpercig sütjük. 

És kész is, hideg tejjel valami pompás lakoma! Jó étvágyat!

Angol tudóknak Maangchi videója a készítésről:

Az ázsiai popvilágot, különösen a K-popot a fiú- és lányegyüttesek uralják. Míg nyugaton gyakorlatilag kikopott a dolog (bár a legutóbbi VMA-n egy amerikai fiúegyüttes, a One Direction tarolt), Ázsiában tombol a fiúbandaláz. És nehogy bárki azt higgye, hogy csak tizenéves tinilányok nyáladzanak a monitor előtt meg sikoltoznak teli torokból a tízezres teltházas koncerteken, ezeknek a fiúbandáknak meglehetősen sok úgynevezett "nuna fans"  (idősebb női rajongó) szurkol lelkesen. Hát a felhozatalt látva ez nem is csoda. Ígérem, hamarosan a férfiak kedvére is teszek majd a 10 legjobb lánybanda listájával, de hát hölgyolvasóké az elsőbbség, nemde? 

Bigbang. Fotó: YG Entertainment

Nos, a koreai fiúbandák, vagy ahogy helyben hívják őket, idolegyüttesek egyik alapvető tulajdonsága, hogy 1. helyesek 2. szexisek 3. jól táncolnak 4. ha szerencsénk van, jól is énekelnek 5. mindig van legalább egy nagyon imádnivaló tag és legalább egy komoly vezértípus. A bandák felépítése változó, általában 5-7 fősek, de van 12-13 fős együttes is. A legtöbbjük bevált dalszerzők, köztük európaiak dalait éneklik, de akadnak olyan együttesek is, mint a Bigbang, a CN Blue vagy a Block B, akik maguk is kipengetnek sikeres nótákat. Az együttesben szigorú hierarchia működik születési idő szerint, az idősebb bandatagok megszólítása hjong, azaz báty. A banda vagy választ magának egy vezért (leader), vagy a kiadó jelöl ki egyet közülük, általában a legjobb vezetői képességekkel rendelkező srácot, akinek az a feladata, hogy összetartsa a bandát. A többieknek tisztelniük kell a vezért. A legfiatalabb tag a makne, na ő az, akit állandóan megszivatnak a többiek, de általában ő a legcukibb is. A bandákról gyakran készül valóságshow jellegű sorozat, ahol a napi életüket lehet követni, belesni a kulisszák mögé. A bandáknak a kiadó sztárkollégiumában kell lakniuk, ritkán tesznek kivételt ez alól. Az együtt lakás egyrészt amolyan csapatépítő tréning jellegű, másrészt pedig praktikus: nem kell a város öt pontjáról összeszedni a srácokat minden egyes fellépés/fotózás/interjú/akármi alkalmával. Az ilyen valóságshowk keretében tehát abba is bele lehet lesni, hogy élnek a srácok a koleszban és mit csinálnak, amikor épp nem hajtják őket halálra. (A K-pop árnyoldalai című sorozatban majd szó lesz a bandák kizsigereléséről később, egyelőre legyen elég annyi, hogy nem heti 40 órát dolgoznak.)

Az alábbi lista szigorúan szubjektív.

10. Nuest

Azért "csak" 10.-ek, mert még nagyon újak és pár számból nehezen lehet megállapítani, hogy vajon a jövőben mennyire lesznek jók. Mindenesetre az igencsak tinikorú srácok jól nyomatják, erőteljes a tánc, jó az ének, csak állandóan megakad az ember szeme azon az ultrafeminin gyereken... (nem, az nem egy lány)

9. CN Blue

Bár őket nem tartják tipikus idolegyüttesnek, mert amolyan rockosabb műfajt játszanak és a többi bandával ellentétben hangszeren is játszanak és nem táncolnak idióta koreográfiákra, a CN Blue-t én azért mégsem sorolnám a rockbandák közé, mert a végén még megharagudnának rám a Nirvana-rajongók. A dalaik jók, bár nekem kicsit furcsák szoktak lenni, a rajongótáboruk nagy és mindenképp mellettük szól, hogy maguk írják a dalaikat és nem léggitároznak, tényleg tudnak hangszeren játszani.

8. Infinite

A héttagú banda viszonylag friss hús a piacon, 2010-esek, az egyik kisebb kiadó egyre sikeresebb együttese, akik a remekül szinkronizált táncukkal váltak híressé. Az átlag életkoruk 20 év. Nincs lenyűgöző vokáljuk, de tényleg jól táncolnak.

7. B.A.P.

Na ők aztán igen frissek, szintén 2012-ben alakultak, akárcsak a Nuest, de érzésem szerint erősebben kezdtek, a dalok mindenestre sokkal "húzósabbak". Az "abszolút tökéletes" (Best Absolute Perfect) srácok nagyon ott vannak a szeren, összerakott kis csomag. Fiatal koruk ellenére (a legfiatalabb 15, a legidősebb 22 éves) mind vokálban, mind táncban nagyon profik, a keménylegény imidzs is nagyon jól áll nekik, a dalok ütősek. Ígéretesek!

6. Fahrenheit

A lista kakukktojása a Fahrenheit, mert hogy ők tajvaniak és nem koreaiak. A koreai bandák gyakorlatilag a sárga földig lealázzák az összes többi ázsiai bandát népszerűségben, lemezeladásban és egyébként is, de azért akadnak méltó ellenfelek. A 2005-ben alakult Fahrenheit is ilyen, a tagok itt már a harmincas éveiket tapossák. Rendkívül népszerű banda, bár a legutóbbi hírek szerint épp feloszlóban. A négy tag a hőmérsékleti skála különböző részein helyezkedik el, Calvin a tavasz (enyhe, 41°F), Jiro a nyár (forró, 59°F), Wu az ősz (hűvös, 77 °F), Aaron pedig a tél (hideg, 95 °F) képviselője. 

5. Shinhwa

Hát ők aztán valószínűleg a világ legrégebb óta együtt zenélő fiúegyüttese, ugyanis 1998-ban alakultak, és még mindig pályán vannak. Letettek már egyet s mást az asztalra, többek között saját ügynökségük van. A fiúegyüttesláz elindítói között vannak, ők úgymond az első generációs koreai fiúbandák közé tartoznak. A K-pop mai előadói közül gyakorlatilag majdnem mindenki szonbének (szenior előadó tiszeletteljes megszólítása) kell, hogy hívja őket. 

4. Super Junior

Na ők azért szerepelnek ezen a listán, mert annyira hipernépszerűek, hogy nem lehet őket lehagyni, engem személy szerint idegesít a zenéjük, mert minden daluk nagyjából ugyanarra a  szóismétléses refrénre épül ("sorry-sorry-sorry", "mr simple simple simpe", "bonamana bonamana bonamana" - ezek valahogy a háromszavas refrénekre specializálták magukat...) és csaknem ugyanazt a fejfájós techno-dance alapot ismétlik újra meg újra variált dalszöveggel. De kétségtelen, hogy valamiért szeretik őket, elég sokan. Amúgy az egyik legnagyobb létszámú együttes, eredetileg 13-an voltak (ebből vagy hárman énekelnek, a többi meg csak úgy... van). Nálam az ismertségük okán kerültek a 4. helyre, nem a zenéjük miatt.

3. MBLAQ

Kétségtelenül az egyik legtehetségesebb banda a palettán. Baromi jól vannak összeválogatva, ami nem csoda, hisz "alkotó atyjuk" a szexi csípőmozgás királya, vagy ahogy nyugaton jobban ismerik, a Nindzsagyilkos című film kidolgozott testű nindzsája, Rain. Remek táncosok, ami nem csoda, hisz a maximalista Rain, akit Ázsia egyik tánckirályának tartanak, rendesen megköveteli tőlük a teljes erőbedobást, úgy szaltóznak, hogy öröm nézni.

2. TVXQ

Valószínűleg minden idők legnépszerűbb koreai fiúegyüttese, akik elsöpörtek minden toplistát. Rajongói klubjuk, a Cassiopeia Guinness-rekorder, mint a legnagyobb létszámú hivatalos rajongói klub a világon. A bandának 2010-ben volt egy csúnya ügye a kiadójával, nevezetesen, hogy nem átallottak szólni, hogy a szerződésük némiképp... igazságtalan. Tizenhárom évre szólt és gyakorlatilag a kiadó fölözte le minden bevételüket. Három tag az ötből pert indított és ki is vált a bandából, JYJ néven új együttest hoztak létre, így a TVXQ ma duóként létezik csak. A legnagyobb hisztit kiváltó banda, akiknek a pletykák szerint a legtöbb extrém szaszeng rajongója van. A tagok rendszeresen játszanak jobbnál-jobb tévésorozatokban, Xiah Junsut pedig minden idők egyik legjobb hangú koreai énekesnek tartják, aki musicalekben is megállja a helyét.

1. BIGBANG

Az én listámon mindenképp elsők, de másnál is tutira toplistásak lennének. Ők az a fiúbanda akikre nem húzható rá a hagyományos idolbanda lepedője, mert hát nem azok. Mikor debütáltak, egyszerűen kiröhögték őket, mert csúnyának és esetlennek tartották a srácokat a kigyúrt, tökéletes alakú és arcú fiúbandák mezőnyében. Ezért aztán moderált sikerrel debütáltak csak, középmezőny, szürkülés. Saját erejükből másztak a csúcsra, saját komponálású dallal, amire bizony felkapta a fejét nem csak a piac, de a szakma is. Azóta is nincs gyakorlatilag olyan daluk, amiben ne lenne benne a vezér G-Dragon keze könyékig, de a többiek is hozzájárulnak időnként a dalszerzéshez. Állandóan változnak, zenei téren is igen széles palettán mozognak a bubblegum poptól a hiphopon és az R&B-n át egészen a rockos felütésig gyakorlatilag mindent kipróbáltak már. A meglepetések bandája, sosem tudni, mi lesz a következő lemezükön. Emellett pedig a videóban éppen szőke Daesung az egyik legjobb hangú koreai énekes, szintén igazi musicalhang, G-Dragont és T.O.P-t pedig Ázsia legjobb rapperei között tartják számon, míg Taeyangot külföldi újságok Michael Jacksonhoz hasonlítgatják.

+1 A Super Junior miatt ki kellett hagynom a SHINee-t, pedig ők kerültek volna a negyedik helyre nálam. Jól énekelnek, jól táncolnak, a dalaik is pöpecek általában. 

Toplistázzunk! Mert az jó dolog. Ezúttal összegyűjtöttem azokat a videoklipeket, amiket WTF-faktorral láttak el, azaz amikor nézi az ember leesett állal, az jár a fejében: "ez meg mi a jó bánat akar lenni?" Persze vannak közöttük szórakoztatóak is, amelyeket kifejezetten élvezet nézni, más részük meg szimplán csak annyira idióta, hogy az ember elképzelni sem tudja, vajon mi járhatott a rendező fejében, amikor megálmodta.

10. Jay Chou: Niu zai hen mang

Jay Chou az egyik legünnepeltebb kínai rapper, aki minden dalát maga írja. Harmincon túl már várnánk az emberektől némi komolyságot, Jay azonban bevallottan egy nagy gyerek, és a kemény rapnótái mellé néha besikerülnek neki ilyen...hm... alkotások. "Az elfoglalt cowboy" videója totál random, itt-ott véletlenszerűen felbukkanó, tejet vedelő fehér fickókkal, túlsúlyos tehenészlányokkal és rózsaszín körhintalovakkal. 

9. TVXQ: Balloons

Ázsia valaha volt legnépszerűbb fiúbandája, a TVXQ is tudott néha totálisan WTF lenni. Jóképű, szexi srácok, a hangjuk is jó, táncolni is tudnak. Erre csinálnak egy klipet, amiben ugráló állatoknak öltöznek be.  No comment.
 

8. T-ara: Yayaya

Képzeljétek el azt a szegény szerencsétlen pasit, aki egy szigeten landol és "jajaja soppaloppa" refrént éneklő, a homokban magas sarkú divatcsizmában táncikáló indián csajokba botlik. Én tutira vagy röhögőgörcsöt kapnék, vagy bediliznék.

7. Orange Caramel: Magic Girl

Ők már szerepeltek egy korábbi posztban, mint a leghányingercukibb együttes. A videó azonban nem csak hányingercuki, de totálisan random is, a gumicsizmás-lolitaszoknyás csajoktól az idióta díszletig, annyira, hogy én a videóbeli pasi helyében futnék, amíg még lehet,  ezek elől a nagyra nőtt pszichobarbik elől... Jujj.

6. Haha: You Are My Destiny

Haha az egyik legnépszerűbb koreai komikus, és ennek megfelelően a dalai videoklipjei is enyhén agyamentek szoktak lenni. 

5. Norazo: Sales King

Hát, nem tudom eldönteni, hogy ez rockzene akar-e lenni, mindenesetre a klip a totális "na ez mi a franc?" A harcoló szamurájok összetörnek egy gipszpiramist (???), majd egy mikrofonhajú csávó hullahopp-táncot jár, miközben a szakállas pasi István a királyt nyomat. Közben meg egy kislány gördeszkán hintázik. Ööö.

4. Hyungdon & Daejon: The Gloomy Song

Koreai gangszterrap-reggae. Jaja. Az útszéli susnyásban forgatott videoklipben két gengszterjelölt kínaipiac-árus cuccban és fuxban nyomatja, miközben egy rózsaszín ruhás csaj random táncolgat. Teljesen nyilvánvalóan egy paródiaklip, a két rapperünk ugyanis népszerű komikus. A dal viszont piszok jó hangzású!

3. UV feat JY Park: Itaewon Freedom

Hát ez... Ez majdnem mindent visz. A nyolcvanas évek szintipop világát idéző dal és videó olyan agyament, hogy az már fáj. Mikrofonhaj, vállpántos kéziszinti, idióta tánclépések és égő karikán átugró énekes. Az idióta csípőmozgású ficek meg nem más mint J. Y. Park, Korea egyik legnagyobb ügynökség-kiadójának, a JYP Entertainmentnek a tulaja. Khm.

2. PSY: Gangnam Style

A most übernépszerű videó csak azért nem lett első, mert van nála agyamentebb is, igaz, hogy ez viszont rendkívül jó minőségű darab, operatőri munkában és rendezésben, na meg színészi játékban is - már amennyire a jógázó csajok fenekére üvöltést annak lehet nevezni. "Szöcske" Ju Dszeszok ugrándozása a neonsárga öltönyben külön plusz pont. PSY rulez!

1. DJ OZMA - Drinking Boys

A világ legidiótább videoklipje kétség kívül a különös és bizarr japán DJ OZMA nevéhez fűződik. A többi videója is eléggé eszement, de ez, ez mindent visz. Pucér japán hapsik tömege piros legyezővel takargatja a takargatnivalót egy toronyház tetején, zokniban és virággal a hajukban.  Kiváncsi lennék, mit szívnak! (figyelem, a videó kiskorúak számára nem ajánlott)

Bónuszvideó

Sagging Snail: Room Nallari

A Gangnam Style videójában neonban feszítő Ju Dzseszok, a "nemzet műsorvezetője" Koreában, és mellékesen a poénból alakított Sagging Snail nevű popduó egyik tagja. A videó nagyon vicces, azoknak is, akik nem értik, miért rohangál a fickó benne Mikiegér füllel és szőke parókában. Nos a videó a Bigbang együttes Monster című videoklipjét parodizálja, melyben szupertestű Tayeang haja leginkább Mikiegér fülére hasonlít, mindenki kaméleonja, G-Dragon pedig fehér gombafrizkóban illegeti magát. 

Gasztrosarok címmel indítok egy új rovatot, reményeim szerint olyan érdekes távol-keleti ételeket fogok itt bemutatni, amelyek nem igen ismertek Magyarországon. A pekingi kacsa, a mogyorós csirke, a szusi meg a kimcshi mellett rengeteg más finomság van az ázsiai konyhákban, remélem kedvet kaptok a főzőcskéhez!

A japán konyháról az embernek az első, ami beugrik, az talán a szusi. A következő étel azonban egy modern alkotás, ettől függetlenül igen népszerű, és nem csak Japánban, de Koreában is. Aki látta a Rooftop Prince című sorozatot, az biztosan ismeri, mert ott állandóan ezt ették, úton-útfélen. 

Ez az étel az omurice [omurájsz], ami az omlett és a rizs szavak összetételéből alakult ki, és a japán fúziós konyha, a jósoku alkotása. Tokióban, egy nyugati stílusú étteremben készítették először a 20. század elején, azóta pedig gyakorlatilag nincs olyan étterem japánban, ahol ne szerepelne a menün, a gyerekek kedvence.

Az omurice elkészítése viszonylag egyszerű, kell hozzá tojás, rizs és valami töltelék, ami lehet hús vagy zöldségfélék. A húst vagy az apróra vágott zöldségkeveréket (vagy akár húst és zöldséget együtt) meg kell pirítani egy kis dinsztelt hagymán némi sóval vagy borssal. Hozzá kell tenni a főtt rizset és összeforgatni. Kevés kecsappal színezni a rizskeveréket, itt vigyázni kell, hogy a kecsap ne égjen meg. Az egészet egy tányérra halmozzuk olyan alakban, hogy a kisütött omlettel teljesen be tudjuk burkolni. Két tojásból omlettet sütünk, mindkét oldalát megsütjük, és a rizshalom tetejére borítjuk óvatosan. Tetejére kecsap kerül. A másik módszer, hogy a serpenyőben hagyjuk az omlettet a megfordítás után, az egyik felére halmozzuk a rizses-húsos keveréket és ráhajtjuk az omlett másik felét.

Fotó: Sumiko Wannabe

Recept angolul

Recept magyarul